Zene

Keresés ebben a blogban

2011. március 15., kedd

Zsóka beszámolója a Kormorán mosonmagyaróvári koncertjéről

Gondolatok a Kormorán Mosonmagyaróvári koncertje kapcsán.
Tóth Tihamérné, 2011. március 15., 19:47
2011. március 13. Mosonmagyaróvár.

Az új Kormorán együttes Magyar Kettős albumának bemutatókoncertje Mosonmagyaróvárott. Ma , mikor ezeket a gondolatok leírom, ismét nagybetűs ünnep van , a Kormoránnak is - mert elkezdődik az új idők új dalai időszak, másrészt nemzeti ünnepünk Március 15-e van. Nehezen kezdem el, mert nehéz összeszedni a gondolataimat, ennyi új élmény kapcsán.

Lélekben ünneplőbe öltözve , és szerintem a szokottnál nagyobb kíváncsisággal , izgatottan várta a közönség a Kormorán Együttest. Mi már órákkal előtte ott voltunk, és izgatottak voltunk nagyon, mi lesz, hogy lesz. Szemmel láthatóan mindenki izgult, Gergő, a zenekar és az énekesek, Imre, Nóri, ami természetes is, hiszen nagy teher nyomja a vállukat, a bizonyítás kényszere.

Örömmel mondhatom el, hogy megugrották a mércét, sőt túl is teljesítették!

Március 15-e ünnepünkhöz méltó közös gondolatokkal , a hazaszeretetről, nemzetünkről, az összetartozásról, a szeretetről , az ünnepről szóltak a gondolatok a Magyar Kettős dalaiban, a Kormorán Együttes , Vadkerti Imre és Fehér Nóra előadásában.

Koltai Gergő kedves üdvözlő szavaival indult az est.

„ Nehéz éveket kellett átélnünk, de most úgy tűnik, tisztul a levegő, lehet nagyokat kortyolni, felszabadult tüdővel egy új világ érzéséből.

Voltunk már az idők folyamán ketten, hárman, öten, hatan sőt többen is, most ennyien vagyunk.”

A régebbi dalok közül a – Fel a forrás felé, Zöld rózsa, Csillagok, csillagok, stb. hangzott el. Aztán szóltak egymás után a Magyar Kettős dalai, és kiélveztük minden percét!!!

Hosszú ideje már, hogy nem érti magyar a magyart, és mostanában a lekiekben elfásult , agymosott, embertársaink nem akarnak, nem tudnak tenni a jövőnkért, az álmaikért, a vágyaikért, a hazánkért, nem merjük kimondani a szavakat, mert félünk. Mitől?

Talán azért, hogy hiába lesz a kimondott szó, mintha egy visszahúzó erő , a múlt , és az ősi magyar átok még mindig meggátolná meg az előrehaladásunkat. Ne hagyjuk, hogy béklyóba kössék , újra irányítsák gondolatainkat, cselekedeteinket- ilyen vagy olyan- politikai érdekek, befolyások. Legalább próbáljuk meg azt cselekedni ami népünk, nemzetünk felemelkedését szolgálja, ki így, ki úgy a saját eszközeivel.

Gondoljunk a márciusi ifjakra, bátor tettükre mely erőt ad mikor megszédülünk, és elesünk, és nincs erőnk felállni, gondoljunk példás eleinkre a történelem folyamán! Gyűjtsünk lelki erőt abból ami szép és értékes, keressük meg a MAGOT, az ősi magot, a gyökereinket újból,vessük el újból a MAGOT embertársaink szívébe. Új idők jönnek új dalok, élednek a gondolatok, Csipkerózsika álmából ébred- ahogy a magyar emberek is ébredni kezdenek a romokon. Ebben segít mindenkinek a Kormorán, aki szereti és hallgatja őket.

Emlékeztek még mikor 1985- március 15-én Koltay Gábor rendező megálmodott egy effektet, és meg is valósította? Egy börtön volt felfestve a vászonra a múzeum falain, és himnusz hangjaira, leomlott a börtön, és tiszta nemzeti színű hatalmas zászló borította be a falakat, a szabadság szimbólumaként! Akkoriban még tele volt piros zászlóval minden, és bizony lendület kellett felemelni a piros fehér zöld zászlót . ”Gyüjtsd a tépett zászlót, gyűjtsd össze dalait egy csokorba, s add át gyermekeidnek egy mosolyba”!

Jönnek új idők új szelek, élhetek végre az életed, Mária veled van, hogyha félsz- mondja az ének, ne felejtsük el mi sem!

Folytatva gondolataimat az előadásról, hallhattuk a Magyar Kettős új dalait, lépésről lépésre, dalról dalra felszabadultabban, és aztán már szinte robbanva , de mindig szívből szóltak a dalok, és megdobogtatták a szívemet. Nem sorolom el a dalokat, mert remélem , már ti is ismeritek őket, vagy meghallgatjátok majd őket innen, onnan.

Örülök, hogy nem voltak elégedetlenkedők a koncerten a változások miatt, szerintem őket is magával ragadták a dalok , és megszeretik az új Kormoránt.

Felemelő érzés volt hallani a Himnuszt, a Székely Himnuszt, és Imre előadásában a Miatyánkot, Kell még egy szó, ( még nem hallottam tőle élőben. ).

El kell hogy mondjam, külön örültem a kedves fogadtatásnak, Koltay Gergő részéről, Bucsuházi Péter, Szigyu, és minden szervező részéről, hogy ilyen barátságosak voltak hozzánk!

Szuper lett a sok felvétel, fénykép amiket már látni lehet az Info -Mosonmagyaróvár oldalon.

Remélem ezután is szaporodni fognak a programokról, koncertekről készülő képek ,beszámolók.

Van és lesz is itt jó csapat akikkel , és akikért, érdemes tenni a Kormoránért, ott lenni a koncerteken, netán véleményt mondani, gondolatainkat kicserélni, mert itt van egy tágabb „család”, akikkel, akikért- együtt álmodhatunk a jövőnkért.

Tiszteletem és köszönetem Koltay Gergőnek azért mert ilyen csodás álmokat , terveket sző,és megvalósítja azokat, és én csak csodálni tudom ezért a lendületért és kitartásért, és kívánom neki, hogy még sokszor jelenjenek meg meghatottság, az elégedettség, és öröm könnyei a szemében! (Bizony most is láttam azokban a nagy barna szemekben azokat a könnycseppeket…! ) Ahogy Gergő, Imre, és Nóra összeölelkeztek,- de jó volt látni, hallani őket. Sikerült, szépen, jól sikerült.

Őszintén remélem, hogy mind Vajdaságban, Kárpátalján, Felvidéken, Erdélyben, egyre több honfitársam vállalja fel ismét, újra büszkén a magyar származását, vagy tér vissza magyar gyökereihez, és teszi le az esküt, hogy hű lesz hazájához, és nemzethez.

Valami személyeset hadd mondjak el nektek, mert nagyon kikívánkozik belőlem.

Kormorán rajongóként, ott voltam a TF-en, a Sportcsarnokban, ahol lehetett, családommal együtt, mert mindig ünnep volt mikor őket hallhattam. Azóta történt valami más is az életemben ami újból éltet, és boldogságot , szép perceket hoz nekem, mert arról álmodtam eddig, hogy Vadkerti Imre énekeljen Kormorán együttesben. Nekem ez így dupla öröm. Így lett! Köszönet érte. Tudom, hogy ez volt Imre álma is , Nórié is, és most már csak HAjRÁ KORMORÁN!!!!

"Ez a kettős több nem csak egyszerű tánc,

a lassú zenére felfigyel a világ.

Lesznek sokan kik, nem értik, mi ez a szertartás,

miért sírnak kik táncolnak, kik várták a csodát."

/Koltay Gergely/

Megszületett!!!!

Köszönet érte nektek!!!!