Lonka: Ha április, akkor Felvidék 2. rész

Április 25, Érsekújvár
Hajdan erős vár, Várda Pál esztergomi érsek kezdte építtetni. A törököt, németet túlélte, Rákóczi alatt magyar zászló lengett itt. Amikor a kuruc világnak végeszakadt, Komárom erős vára mellett feleslegessé vált, ezért elrendelték lerombolását. A vár a földdel vált egyenlővé. A város műemlékei a háború alatt ugyancsak jórészt eltűntek.
Talán ezért volt olyan furcsa, hogy Újvár főterén a barokk szentháromság szobor , és a felállványozott plébániatemplom körül, modern, szocreál stílusú épületek sorakoznak. A szobrot 1740-ben egy pestisjárvány emlékére állították. Érdekes, kicsit megdöbbentő a szobor közvetlen közelében a dobókockát, vagy ha úgy tetszik, virágot, négylevelű lóherét ábrázoló szökőkút. Gyönyörű napsütésben sétálunk körbe, felfedezzük a ferences rendi zárdát is, majd a ferencesek templomát.
" Pax Intrantibus.. " "békesség a betérőknek" ,olvasni a homlokzaton. Nos, betérünk.. és békességben nézelődünk. Valamikor Bercsényi is lakott itt. Majd a templomban állunk meg elgondolkodva. Nem kérdem melyikünk mondd egy imát,és melyikünk az, aki most is gondolkodik, vagy éppen már hajtaná az idő kerekét hat órára. A templomot Pázmány Péter szentelte fel, 1631-ben. Érsekújvár egyik legrégebbi nyelvi emlékünk keletkezésének helye is. Az Érsekújvári kódex.. egy domonkos rendi apáca írta az 1550-es években, ma a MTA-n őrzik.
Újvárban koncert van aznap, Vadkerti Imre és zenekara lép fel. Kíváncsian várom, ma mekkora élményt nyújtanak a zenészek. Kellemes meglepetés vár, eltetetett jegyeink nagyon jó helyre szólnak. Látni tuti jól fogok!! És minden bizonnyal hallani is... Dübörög a zene, jól szól, nem, nem hangos, pont jó.. Imi énekel. A számokat, dalokat ismerjük, változás nincs, csak a sorrendben. A Fújom a dalt után , hogy a hangulat tovább pezsdüljön, nyilván, jön a kicsit latinos, kicsit táncolós, átdolgozott Kevés voltam neked.. így jó, és csak ezt követően a nagyon lírai Homok a szélben. Ez így valóban sokkal jobb. Az est vendége Herceg Flóra, ő énekli a Ha én zászló volnék kezdetű dalt,illetve felhangzik az IAk-ból, az Oly távol vagy tőlem...szeretik itt most Flórát, nagy taps, ováció. Vendégként megnézhetjük, a Rockszínház két fiatal énekesének produkcióját is, új darabjukból, az Oroszlánkirályból énekelnek. Fiatalok, kedvesek, jól csinálják. Majd dübörög a koncert tovább, sorban az ismert dalok. A közönség megénekeltetése ma nem nagyon sikerül elsőre.. Imi mondja is, hogy ezt nem hiszi el, ezt nem hallja.. hát sajnálom, mi nem tudunk hangosabban kiabálni.. de a végén a Honfoglalás betétdalát itt is együtt, felállva énekeljük. Siker, ováció, taps, vissza-vissza... Jó volt, nagyon. Azt tudjuk, a gútai első élmény, a két év utáni első fellépés hangulata valószínűleg megismételhetetlen.. az ott egyszeri volt, de azt gondolom, ez , amit itt látok, megint csak zajos, nagy siker. Lassan, nagyon lassan oszlik a közönség.. viszlát legközelebb..Azt el kell mondjam, az éjszakát megint abban a panzióban töltjük,Gútán, ahol legutóbb is. Carotta.. csak dícsérni tudom , szolid árak, kényelem, tisztaság, és kedvesség. Ha arra jártok, csak ajánlani tudom.

Április 28, Révkomárom
Komárom, szlovák Komárom, Öregkomárom.. megannyi elnevezése ugyanannak a településnek, a Duna bal partján, melyet az Erzsébet híd köt össze magyarországi felével. A szlovákiai magyarság legfontosabb kultúrális, és politikai központja. Egyetemi város is, a magyar nyelvű Selye János Egyetem működik itt. Történelmét nézve a török időkben a hatalmas ozmán sereget a hős védők megfutamították. A szabadságharc alatt két csata is zajlott itt, mindkettő győzedelmesen, és csak a harmadik ostrom járt sikerrel, de jóval a szabadságharc bukása után adta meg magát a vár, 1849. október 2.-án.
Az utcákat járva hamar szembeötlik a tavaly avatott, Szent István szobor, a "sétálós ", ha emlékeztek. Majd az Európa udvarhoz érünk, és vagy másfél órát sétálok itt. Gyönyörű épületek, szobrok, a korona, királyok tekintenek rám, országalma, Mátyás hollós seregének címere, és sok sok magyar vonatkozású építészeti, és szobrászati megoldás. A Madách kávézóba igyekszem.. itt adják ma este elő,a "Barátunk ,René" című darabot. Kíváncsian várom.
Derzsi György és Benkő Géza, ők ketten ha jól emlékszem, számolom 14 szerepen osztoznak. Zseniálisak, és őrültek.
Két vándorszínész hazatér szeretett falujába, hogy ott, a helyi kocsmában elmondhassa-eljátszhassa mindazt, amit a nagyvilágban láttak, tapasztaltak. Természetesen a világutazásuk összes szereplőjét ők maguk alakítják, de a falusiakat, a kocsmában ülőket is. Később betér a kocsmába a helybéli jegyző (a helyi hatalom képviselője , a falu megkérdőjelezhetetlen ura), aki szintén megnézi az előadást. S hogy mi történik ezek után, mi lesz a sorsa a két utazónak.. ez mind a darab. Felhőtlen szórakozásra számítok, és az elején azt is kapom, nagyon jól szórakozom. Tőlem fél méterre játszanak Gyuriék, az első öt percben zavar, aztám elfeledkezem mindenről, és csak nézem kettejük fergeteges bolondozását. Nem tudom, hol váltanak, talán amikor a jegyző megjelenik. Géza szenzációsan, számomra félelmetesen tenyérbemászóan alakítja. A hatalmát mindentől, az újtól, a külföldről beszivárgótól, a messziről jöttektől félti. És " ül " a régin, a megszokotton, hogy csak semmi ne változzon, hisz minden úgy van jól, ahogy van, és lehet ,hogy szegénység van, sár és nyomor, éhhalál, és félelem, na de kérem.. hát a csalogány??? az smafu?? Hát ne azt nézzük, amin változtatni kell, hanem azt, ami jó, igaz, hogy semmin nem változtat, de jó... hogy az akasztottak felett a csalogány köröz! A magyar valóság.. és úgy ültem ott, mint aki kapott egy nagy pofont..a vidám, pukkadozó nevetés után ezzel szembesülni.. persze ez is úgy játszva, hogyha akarsz, tudj kuncogni, de ha akarsz.. tudj rajta gondolkodni. Nagyon tetszett.. és a végén, az utazók újra útra kelnek, mert számukra nincs élet itt, és magukkal viszik mindazt, ami hasznos lehetett volna, és előremutató.. ha tehetitek, nézzétek meg! Először kóstoltam koffolát, nagyon ízlett! Ezentúl, ha erre járok, el nem mulasztonm.. bár ismerőseim, meg a családom szerint inkább borovicskát kellene kóstoljak errefelé.. na, majd egyszer társaságban.
Hát.. ennyi volt április.. de a következő hónapok is tartogatnak szép számmal meglepetéseket, utazásokat, előadásokat, és remélem.. szép élményeket..itt a Felvidéken, és másutt is.

Lonka: ha április, akkor Felvidék...1. rész

Április hónapban sok érdekes, nekem kedves esemény zajlott, zajlik a Felvidéken. Tudtam, március 28. után ismét többször eljutok erre a számomra eddig ismeretlen helyre.
Gúta... ahol már a VIII. - V. században is emberek éltek, a régészeti emlékek szerint. Mint hazánk szinte valamennyi települése, volt török uralom alatt, majd habsburg fennhatóság köszöntött rá.
A háborút megelőzően a XX. század első felében kezdett fellendülni. A viharos XX. században elcsatolták, majd vissza 1938-ban és aztán újra el. Lakóit ugyanúgy háború, kitelepítés sújtotta, mint e vidéken oly sok embert.
Látnivalói között ott szerepel a katolikus templom, amit sajnos csak kívülről volt szerencsém látni. Lám, még vissza kell oda térni, hiszen meg kell azt nézni.
Sétánk alatt meglátogattuk a régi temetőt, és az 1750-ben épült barokk kápolnát. Aki nem volt ott, nem tudja, milyen látvány várja. Belépsz a kert kapuján, és egyszer csak meglátod körben, a napsütötte régi sírkereszteket. Én földbe gyökerezett lábakkal álltam, mert nem tudtam, akkor még, hogy egy temetőbe lépek. A parkban nem messze padok, megpihenni, játszótér, gyerekek játszanak ... őseik, régen elhalt gútaiak mellett. Éles a kontraszt, de mégis itt természetesnek érzem. Különös érzések dúlnak bennem, hallgatom a gyerekeket, és közben sétálok a régi régi keresztek között. Természetesen megnézzük a kápolna mellett állított kopjafát, majd kifelé jövet megállunk az emléktábláknál. Azok neve szerepel itt, akiket annak idején koncentrációs táborba hurcoltak a lakosok közül. A parkkal szemben a II. világháborús emlékmű. Sétánk alatt eljutunk a vízimalomhoz, amely szép természeti környezetben áll, és várja a látogatókat. Udvarában pici kiállítás régi használati eszközökből. A kukoricadarálótól, a malacperzselőn át a faesztergáig. Közép -Európa leghosszabb fedett fahídján át visszasétálunk a parkolóig, majd hazafelé vesszük utunkat. S hogy miért voltam itt??
Március 28... erről már írtam, az élmény ma is meghatározó, még élénken él bennem.


Április 16, Fülek...
A vár környéke már a török időkben lakott volt. Természetes nekünk, itt is a török, majd a labanc, a habsburg volt az uraság, és magyar kézen is volt. Itt is elcsatoltak, visszacsatoltak területet, embereket. A vár valamikor teljesen a föld színével vált egyenlővé, majd felépítették, és ma újra restaurálják folyamatosan. A Bebek bástya teljes pompájában áll, de a többi rész is szépül. Jó volt sétálni itt, napsütésben, csendben. Szép a kilátás innen a városra, és a 1513-ban épült ferences templomra.
S hogy mit kerestem itt?? Felvidéken kampány van, ennek része a "Mit ér az ember, ha magyar?" című szórakoztató est is. Nos, ezt nekem is látnom kellett. A fellépők, Fodor Zsóka, Benkő Géza, Derzsi György és Vadkerti Imre gondoskodtak a jó hangulatról, szórakozásról. Leírtam már, de itt újra, tartottam attól, hogy nem fogom érteni, miről is beszél a színpadon Géza összekötő szövegében. És itt is el tudom mondani, a hatalom, és a politika nem különbözik egymástól.. azon a pár mondatom kívül, ami szlovákul hangzott el, mindent értettem, és minden " ült " , mondhatom!! Gyuri és Imi.. hogy ne higgye senki azt, ilyet ők nem tudnak,és persze, hogy mindenki igénye meglegyen, operettet is énekelnek, a Jaj, cica.. és a Hejj, cigány.. nagyon szereti őket a közönség, mind két dal nagy nagy tapsot kap.Itt van hely lemenni a közönség közé énekelni, Gyuri meg is teszi, értékeljük!! A Hejj cigány talán kevésbé duhaj ma, de jól szól, és kellően erős, férfias, illetve pár pillanatig mulatós! De Bicska Maxi is jön, és a "Rákóczi megtérése" gyönyörű Gyuri előadásában. Közben persze Petőfi visszatér, és Hazám, .. Európa, és Kell még egy szó. Eljön az a pillant is, amikor a nekem kicsit hűvösnek tűnő közönség már
" megpuhítva " , már együtt énekel a színpadon állókkal. Fodor Zsóka közel fél órán át szórakoztatja az embereket, székely vicc, történetek, kicsi pajzánság, és pikantéria. Nos, nagy a rajongótábora, kétségtelen. Én pihenek közben, a sokat
" dolgozó " fényképezőgéppel is bíbelődök. A finálé előtt pedig... " írta Benkő Géza verse.. Felvidék, én így szeretlek " fergeteges, elgondolkodtató, és szívhez szóló.
Két érdekes történetem van Fülekről.. az egyik a kultúrházban történt. Kedvesen üdvözölnek, leültetnek minket, holott mi itt idegenek vagyunk, nem mondják, hogy várakozzunk odakinn. Ellenkezőleg. Beszélgetünk, rendes, kedves emberek. Előadás után férjem beül az autóba.. mikor én is jóval később arrafelé tartok, látom, beszélget valakivel. Megállok, kivárok. Két gyermek áll ott, és egy felnőtt, idősebb férfi.. kiderül, a gyerekek pénzt kértek volna, vagy ennivalót... szomorú ez, sajnos, ma már bármerre mész, mindenütt találkozol ezzel. Örülnek a szendvicseknek, miközben odalép az idősebb úr, és a világ legtermészetesebb módján rászól a két gyerekre, hogy kilenc óra bőven elmúlt, gyereknek semmi keresnivalója az utcán, indulás haza.. meglepődök, majd még inkább.. a gyerekek nem hangoskodnak, esetleg szitkozódnak, hanem nagyon gyorsan köszönnek, és elindulnak.. bízom benne hazafelé. Milyen érdekes, vajon itthon, Pesten ,lenne -e aki hazazavarja a csavargó gyerkőcöket??! És vajon a gyerekek elindulnának e szó nélkül hazafelé .... folyt köv..

Szereposztás változás

Április 24.én a Pécsi Nemzeti Színház Leányvásár előadásában Tom Miggles-t Vadkerti Imre helyett Gregorovics Tamás alakítja.

Lonka: Húsvét hétfői beszélgetés Vadkerti Imrével

Ma délután a Pátria Rádió "Ezt is a nyuszi hozta " műsorában hallhattunk beszélgetést Vadkerti Imrével.

Imit locsolkodás közben érték utól telefonon. Készséggel, és jókedvűen beszélt arról, hogyan töltötte az ünnepet, majd pedig kihagyhatatlan volt, hogy ne terelődjön a szó a március 28.-i nagy sikerű előadói estjére. Azt is megtudhattuk, hogy milyen fellépések várnak rá a közeljövőben. A szabadtéri színházak műsoráról idén sem hiányozhat az István, a király rockopera. Imit továbbra is
( Vikidál Gyulát idézve ) Magyarország nagyuraként, Koppány szerepében láthatjuk. Akik nem hallották a beszélgetést, megtehetik, ha a következő tárhelyről letöltik azt.

http://www.sendspace.com/file/v5rvcs


A beszélgetés végén kedves történetet mesélt arról, honnan értesül időnként fellépései időpontjáról. Nos, azt gondolom, a jövőben is tud támaszkodni ezen a téren is önkéntes segítőire. :)

A fénykép egy kedves barátom "alkotása", és még sehol nem volt ebben a formában látható.

Devecsery László: Húsvéti hímes

Szellő fut, szellő száll,
csókot ad szellő-lány.
Nap melenget, fény mesél,
mikor a tél véget ér.

Néked int a hóvirág,
s barka bontja bársonyát.
Itt a tavasz: kikelet,
s a HÚSVÉT is közeleg.

A Húsvét a keresztény emberek legfontosabb ünnepe, de a megújulásnak, tavaszvárásnak is az ünnepe. Jézust a Biblia szerint pénteken feszítették keresztre, és harmadnapon , vasárnap feltámadt. Szenvedésével, halálával megváltotta minden ember bűnét, és feltámadásával győzelmet aratott a halál felett.
A Húsvét a tavaszi nagy ünnep is. Ekkor ér véget a negyven napig tartó böjt. A húsvéti szertartásokhoz tartozik a sonka, a bárány, a tojás megszentelése. A megszentelt ételeket és maradékait valamikor mágikus tárgyként használták. A szentelt sonka csontját felakasztották a gyümölcsfára, hogy sokat teremjen. A húsvéti étel morzsáját nyáron használták fel. keresztalakban meghintették a gabonaföldet, a verebek ellen.
Húsvét második napja húsvét hétfő, a húsvéti locsolás napja. valamikor vízbevető hétfőnek nevezték, utalva arra, hogy a lányokat a kúthoz vitték a legények, és ott öntözték meg őket. Utal a szokás a keresztelésre is, valamint a legenda szerint a Jézus feltámadását hirdető asszonyokat locsolással próbálták elhallgattatni a katonák.
A gyerekek megajándékozása édességgel, ajándékkal újkeletű szokás. Húsvétkor sok helyen bálokat rendeztek.

Mit nyújt a húsvét a ma emberének? A hívő ember ma is a nagy misztérium, a megváltás,a feltámadás hitében ünnepel. Sokak pedig pihenésre, regenerálódásra, az első tavaszi napfényes napok élvezetére fordítják ezt az időszakot. van aki családját látogatja, és van aki a kiskertet hozza rendbe. Ahányan, annyifélék vagyunk, annyiféleképpen ünneplünk. A fontos, hogy a hétköznapok egyhangúságát törjük meg, hogy tudjunk mást csinálni, mást tenni, mint az év egyéb napjain. Erre valók az ünnepek. Kicsit álljunk meg, hogy húsvét után, a megújulás reményében folytassuk tennivalóinkat.