2010. április 30., péntek
Lonka: Ha április, akkor Felvidék 2. rész
Április 25, Érsekújvár
Hajdan erős vár, Várda Pál esztergomi érsek kezdte építtetni. A törököt, németet túlélte, Rákóczi alatt magyar zászló lengett itt. Amikor a kuruc világnak végeszakadt, Komárom erős vára mellett feleslegessé vált, ezért elrendelték lerombolását. A vár a földdel vált egyenlővé. A város műemlékei a háború alatt ugyancsak jórészt eltűntek.
Talán ezért volt olyan furcsa, hogy Újvár főterén a barokk szentháromság szobor , és a felállványozott plébániatemplom körül, modern, szocreál stílusú épületek sorakoznak. A szobrot 1740-ben egy pestisjárvány emlékére állították. Érdekes, kicsit megdöbbentő a szobor közvetlen közelében a dobókockát, vagy ha úgy tetszik, virágot, négylevelű lóherét ábrázoló szökőkút. Gyönyörű napsütésben sétálunk körbe, felfedezzük a ferences rendi zárdát is, majd a ferencesek templomát.
" Pax Intrantibus.. " "békesség a betérőknek" ,olvasni a homlokzaton. Nos, betérünk.. és békességben nézelődünk. Valamikor Bercsényi is lakott itt. Majd a templomban állunk meg elgondolkodva. Nem kérdem melyikünk mondd egy imát,és melyikünk az, aki most is gondolkodik, vagy éppen már hajtaná az idő kerekét hat órára. A templomot Pázmány Péter szentelte fel, 1631-ben. Érsekújvár egyik legrégebbi nyelvi emlékünk keletkezésének helye is. Az Érsekújvári kódex.. egy domonkos rendi apáca írta az 1550-es években, ma a MTA-n őrzik.
Újvárban koncert van aznap, Vadkerti Imre és zenekara lép fel. Kíváncsian várom, ma mekkora élményt nyújtanak a zenészek. Kellemes meglepetés vár, eltetetett jegyeink nagyon jó helyre szólnak. Látni tuti jól fogok!! És minden bizonnyal hallani is... Dübörög a zene, jól szól, nem, nem hangos, pont jó.. Imi énekel. A számokat, dalokat ismerjük, változás nincs, csak a sorrendben. A Fújom a dalt után , hogy a hangulat tovább pezsdüljön, nyilván, jön a kicsit latinos, kicsit táncolós, átdolgozott Kevés voltam neked.. így jó, és csak ezt követően a nagyon lírai Homok a szélben. Ez így valóban sokkal jobb. Az est vendége Herceg Flóra, ő énekli a Ha én zászló volnék kezdetű dalt,illetve felhangzik az IAk-ból, az Oly távol vagy tőlem...szeretik itt most Flórát, nagy taps, ováció. Vendégként megnézhetjük, a Rockszínház két fiatal énekesének produkcióját is, új darabjukból, az Oroszlánkirályból énekelnek. Fiatalok, kedvesek, jól csinálják. Majd dübörög a koncert tovább, sorban az ismert dalok. A közönség megénekeltetése ma nem nagyon sikerül elsőre.. Imi mondja is, hogy ezt nem hiszi el, ezt nem hallja.. hát sajnálom, mi nem tudunk hangosabban kiabálni.. de a végén a Honfoglalás betétdalát itt is együtt, felállva énekeljük. Siker, ováció, taps, vissza-vissza... Jó volt, nagyon. Azt tudjuk, a gútai első élmény, a két év utáni első fellépés hangulata valószínűleg megismételhetetlen.. az ott egyszeri volt, de azt gondolom, ez , amit itt látok, megint csak zajos, nagy siker. Lassan, nagyon lassan oszlik a közönség.. viszlát legközelebb..Azt el kell mondjam, az éjszakát megint abban a panzióban töltjük,Gútán, ahol legutóbb is. Carotta.. csak dícsérni tudom , szolid árak, kényelem, tisztaság, és kedvesség. Ha arra jártok, csak ajánlani tudom.
Április 28, Révkomárom
Komárom, szlovák Komárom, Öregkomárom.. megannyi elnevezése ugyanannak a településnek, a Duna bal partján, melyet az Erzsébet híd köt össze magyarországi felével. A szlovákiai magyarság legfontosabb kultúrális, és politikai központja. Egyetemi város is, a magyar nyelvű Selye János Egyetem működik itt. Történelmét nézve a török időkben a hatalmas ozmán sereget a hős védők megfutamították. A szabadságharc alatt két csata is zajlott itt, mindkettő győzedelmesen, és csak a harmadik ostrom járt sikerrel, de jóval a szabadságharc bukása után adta meg magát a vár, 1849. október 2.-án.
Az utcákat járva hamar szembeötlik a tavaly avatott, Szent István szobor, a "sétálós ", ha emlékeztek. Majd az Európa udvarhoz érünk, és vagy másfél órát sétálok itt. Gyönyörű épületek, szobrok, a korona, királyok tekintenek rám, országalma, Mátyás hollós seregének címere, és sok sok magyar vonatkozású építészeti, és szobrászati megoldás. A Madách kávézóba igyekszem.. itt adják ma este elő,a "Barátunk ,René" című darabot. Kíváncsian várom.
Derzsi György és Benkő Géza, ők ketten ha jól emlékszem, számolom 14 szerepen osztoznak. Zseniálisak, és őrültek.
Két vándorszínész hazatér szeretett falujába, hogy ott, a helyi kocsmában elmondhassa-eljátszhassa mindazt, amit a nagyvilágban láttak, tapasztaltak. Természetesen a világutazásuk összes szereplőjét ők maguk alakítják, de a falusiakat, a kocsmában ülőket is. Később betér a kocsmába a helybéli jegyző (a helyi hatalom képviselője , a falu megkérdőjelezhetetlen ura), aki szintén megnézi az előadást. S hogy mi történik ezek után, mi lesz a sorsa a két utazónak.. ez mind a darab. Felhőtlen szórakozásra számítok, és az elején azt is kapom, nagyon jól szórakozom. Tőlem fél méterre játszanak Gyuriék, az első öt percben zavar, aztám elfeledkezem mindenről, és csak nézem kettejük fergeteges bolondozását. Nem tudom, hol váltanak, talán amikor a jegyző megjelenik. Géza szenzációsan, számomra félelmetesen tenyérbemászóan alakítja. A hatalmát mindentől, az újtól, a külföldről beszivárgótól, a messziről jöttektől félti. És " ül " a régin, a megszokotton, hogy csak semmi ne változzon, hisz minden úgy van jól, ahogy van, és lehet ,hogy szegénység van, sár és nyomor, éhhalál, és félelem, na de kérem.. hát a csalogány??? az smafu?? Hát ne azt nézzük, amin változtatni kell, hanem azt, ami jó, igaz, hogy semmin nem változtat, de jó... hogy az akasztottak felett a csalogány köröz! A magyar valóság.. és úgy ültem ott, mint aki kapott egy nagy pofont..a vidám, pukkadozó nevetés után ezzel szembesülni.. persze ez is úgy játszva, hogyha akarsz, tudj kuncogni, de ha akarsz.. tudj rajta gondolkodni. Nagyon tetszett.. és a végén, az utazók újra útra kelnek, mert számukra nincs élet itt, és magukkal viszik mindazt, ami hasznos lehetett volna, és előremutató.. ha tehetitek, nézzétek meg! Először kóstoltam koffolát, nagyon ízlett! Ezentúl, ha erre járok, el nem mulasztonm.. bár ismerőseim, meg a családom szerint inkább borovicskát kellene kóstoljak errefelé.. na, majd egyszer társaságban.
Hát.. ennyi volt április.. de a következő hónapok is tartogatnak szép számmal meglepetéseket, utazásokat, előadásokat, és remélem.. szép élményeket..itt a Felvidéken, és másutt is.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nagyon jó kis élménybeszámolót írtál Lonka.... Nem mindenhol voltam veled de ahol igen ott: IGEN!!!! :)))))))) Remélem még sokszor útra kel a "kiscsapat" :-)
VálaszTörlésKöszi, Móni.. igen, ahol ott vagyunk, ott nagyon ott vagyunk!! igen.. és megyünk tovább :)
VálaszTörlésKöszönöm ezt a zenés történelmi idegenvezetést Neked.
VálaszTörlésZsuzsa
Nagyon szívesen!! :)
VálaszTörlésLonka! Én is nagy élvezettel olvastam a beszámolóidat! Felidéztél szép élményeket, és kedvet csináltál újabbak kereséséhez. Köszönöm!
VálaszTörlés