Szellő fut, szellő száll,
csókot ad szellő-lány.
Nap melenget, fény mesél,
mikor a tél véget ér.
Néked int a hóvirág,
s barka bontja bársonyát.
Itt a tavasz: kikelet,
s a HÚSVÉT is közeleg.
A Húsvét a keresztény emberek legfontosabb ünnepe, de a megújulásnak, tavaszvárásnak is az ünnepe. Jézust a Biblia szerint pénteken feszítették keresztre, és harmadnapon , vasárnap feltámadt. Szenvedésével, halálával megváltotta minden ember bűnét, és feltámadásával győzelmet aratott a halál felett.
A Húsvét a tavaszi nagy ünnep is. Ekkor ér véget a negyven napig tartó böjt. A húsvéti szertartásokhoz tartozik a sonka, a bárány, a tojás megszentelése. A megszentelt ételeket és maradékait valamikor mágikus tárgyként használták. A szentelt sonka csontját felakasztották a gyümölcsfára, hogy sokat teremjen. A húsvéti étel morzsáját nyáron használták fel. keresztalakban meghintették a gabonaföldet, a verebek ellen.
Húsvét második napja húsvét hétfő, a húsvéti locsolás napja. valamikor vízbevető hétfőnek nevezték, utalva arra, hogy a lányokat a kúthoz vitték a legények, és ott öntözték meg őket. Utal a szokás a keresztelésre is, valamint a legenda szerint a Jézus feltámadását hirdető asszonyokat locsolással próbálták elhallgattatni a katonák.
A gyerekek megajándékozása édességgel, ajándékkal újkeletű szokás. Húsvétkor sok helyen bálokat rendeztek.
Mit nyújt a húsvét a ma emberének? A hívő ember ma is a nagy misztérium, a megváltás,a feltámadás hitében ünnepel. Sokak pedig pihenésre, regenerálódásra, az első tavaszi napfényes napok élvezetére fordítják ezt az időszakot. van aki családját látogatja, és van aki a kiskertet hozza rendbe. Ahányan, annyifélék vagyunk, annyiféleképpen ünneplünk. A fontos, hogy a hétköznapok egyhangúságát törjük meg, hogy tudjunk mást csinálni, mást tenni, mint az év egyéb napjain. Erre valók az ünnepek. Kicsit álljunk meg, hogy húsvét után, a megújulás reményében folytassuk tennivalóinkat.
A Húsvét a tavaszi nagy ünnep is. Ekkor ér véget a negyven napig tartó böjt. A húsvéti szertartásokhoz tartozik a sonka, a bárány, a tojás megszentelése. A megszentelt ételeket és maradékait valamikor mágikus tárgyként használták. A szentelt sonka csontját felakasztották a gyümölcsfára, hogy sokat teremjen. A húsvéti étel morzsáját nyáron használták fel. keresztalakban meghintették a gabonaföldet, a verebek ellen.
Húsvét második napja húsvét hétfő, a húsvéti locsolás napja. valamikor vízbevető hétfőnek nevezték, utalva arra, hogy a lányokat a kúthoz vitték a legények, és ott öntözték meg őket. Utal a szokás a keresztelésre is, valamint a legenda szerint a Jézus feltámadását hirdető asszonyokat locsolással próbálták elhallgattatni a katonák.
A gyerekek megajándékozása édességgel, ajándékkal újkeletű szokás. Húsvétkor sok helyen bálokat rendeztek.
Mit nyújt a húsvét a ma emberének? A hívő ember ma is a nagy misztérium, a megváltás,a feltámadás hitében ünnepel. Sokak pedig pihenésre, regenerálódásra, az első tavaszi napfényes napok élvezetére fordítják ezt az időszakot. van aki családját látogatja, és van aki a kiskertet hozza rendbe. Ahányan, annyifélék vagyunk, annyiféleképpen ünneplünk. A fontos, hogy a hétköznapok egyhangúságát törjük meg, hogy tudjunk mást csinálni, mást tenni, mint az év egyéb napjain. Erre valók az ünnepek. Kicsit álljunk meg, hogy húsvét után, a megújulás reményében folytassuk tennivalóinkat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése